A kövek kozmoszában

A burgenlandi művész, Lukas Janitsch évek óta fürkészi az ausztriai kőfejtők, hegyek, folyók történelemről mesélő köveit. Ezeknek a kőfajtáknak egy részét már régóta használják munka- vagy díszítőkőként, így művészettörténeti jelentőséggel is bírnak.

Az egyes kövek valódi története azonban általában sokkal régebbre datálható. A kővek a szétvágás és a polírozás fázisában tárulkoznak ki igazán: feltárulnak színeik, a keletkezésükre utaló rétegek és textúrák. Lukas Janitsch minden egyes, a Pietra dura, illetve az Opus sectile - kőmozaik technikák alkalmazásával készült kortárs kőmetszete egy hatalmas időív autopoétikus leképzése.

Ebben a három, nagyon különböző kőben az a közös, hogy tökéletesen szemléltetik a lezajlott tektonikus folyamatokat, a geológia kinetikus művésszé avanzsálódik.

Fotó: Rudolf Strobl

Janitsch A kövek kozmoszában című installációjában intim, a lépcsőház struktúrájára szabott, színesre festett háttérrel kombinált, kerek kőmetszeteket készített.

A felhasznált kőfajták nagy része Burgenland tartományból származik, így pl. a szentmargitbányai kőfejtő mészhomokkövei, a Pauliberg (Pauli-bánya) bazaltkövei, valamint a bernsteini szerpentin.

Az ásványtani / kőtörténeti jegyzeteket a művész készítette

K. F. Schinkel, Gouache-Entwurf zur Sternenhalle im Palast der Königin der Nacht, 1815

Das Kunstwerk MENAGERIE, konzipiert von Anna Artaker, besteht aus einer räumlich raffinierten Beklebung der großen Glasfront, die die Innenhof-Terrasse des Hotel Galántha von der Abfahrt zur Tiefgarage trennt. Von beiden Seiten ist dabei ein dreifach gewölbter Vogelkäfig in starker Zentralperspektive zu sehen. Das ornamentale Vorbild dafür sind die perspektivischen trompe l’œuil-Elemente barocker Gartenkunst sowie die großen historischen Vogelhäuser, wie man sie im Schlosspark Schönbrunn oder im Salzburger Mirabellgarten findet. Obwohl der Käfig auf der Glasfront nach hinten eigentlich geschlossen ist, sitzen die zwei bunten Aras in seinem Inneren in beide Richtungen auf der Betrachter-Seite. Das heißt, ihr Weg ins Freie ist immer offen, oder umgekehrt: Die Betrachter sind ebenfalls im Käfig.

Historische Grafik aus dem Buch Caring for birds, London 1915