Esterházy Art Award 2021
Az idei Esterházy Art Award-ra 282 pályázat érkezett. A figyelemre méltó mennyiségű pályaműből 26 művészt jelölt a szakmai zsűri az idei díjra. A díjhoz kapcsolódó kiállítás méreténél, központi szerepénél és a jelölt művészek gondos kiválogatásánál fogva a fiatal művészeti szcéna legmértékadóbb áttekintésének minősül.
„Nagy örömünkre szolgál, hogy a budapesti Ludwig Múzeumban mindehhez a lehető legjobb partnerre leltünk” – nyilatkozta Ottrubay István, az Esterházy Magánalapítványok igazgatósági tagja.
Az Esterházy Art Award kulturális jelentősége nem csak a kortárs művészet támogatásában rejlik, hanem abban a lehetőségben is, hogy új társadalmi tendenciákat és gondolkodásmódokat ismerjen fel.
A Short List 2021-re beválogatott pályaművek meglepően nagy része foglalkozik a materialitás és a testiség szerepével. Sok elbeszélő megközelítéssel is találkozhatunk.
A kiállítás megpróbálja ezeket a tendenciákat kiszolgálni: a pályaművek, amelyek korábban jellemzően izoláltan jelentek meg a térben, most dialógusba lépnek egymással. Az egyik bemutatott mű például a kiállítás összes terében, szétszórva jelenik meg. Ez a rendezési mód lehetőséget ad annak szemlélésére, hogy az így létrejövő, az egyes művészi világok határait átlépő kapcsolatok vajon termékeny barátságokat, vagy éppen veszélyes konkurens szituációkat teremtenek.
A díjra jelölt, egyben kiállító művészek:
Balázs Nikolett, Bilak Krystyna, Czene Márta, Dallos Ádám, Dóra Ádám, Fábri Zachary, Fridvalszki Márk, Horesnyi Bálint, Kádár Emese, EJTECH – Kárpáti Judit Eszter és Esteban de la Torre, Kiss Adrian, Kiss Adrienn Mária, Koós Gábor, Kútvölgyi-Szabó Áron, Melkovics Tamás, Neogrády-Kiss Barnabás, Pintér Gábor, Rózsa Luca Sára, Rudas Klára, Süveges Rita, Schwéger Zsófia, Szabó Eszter, Tollas Erik, Tranker Kata, Trapp Dominika, Ulbert Ádám.
A független, nemzetközi szakértői zsűri konstruktív vita eredményeként hozta meg döntését az idei három díjazottról.
A 2021-es Esterházy Art Award díjazottjai: Rózsa Luca Sára, Tranker Kata és Ulbert Ádám.
A zsűri értékelése:
Rózsa Luca Sára (✽1990 Budapest, Budapesten él és alkot) erős, szinte pszichoanalitikus áthallásokkal párosuló alkotásai egy hiteles és nagyon is kortárs festőművészről árulkodnak. Óriási vásznai a reneszánsz portréfestészetre emlékeztetnek, meztelen testeket ábrázolnak egy sajátos, természeti közegben. Rózsát minden festői képessége ellenére azonban nem az ábrázolás vagy reprezentáció módja érdekli igazán, ennél sokkal mélyebbre ás, a szubjektum és a természet pszichológiai szintjeit vizsgálja, az egyes személyiségeken belül uralkodó feszültségekre, sőt, kettőségekre világít rá. Miközben az utópikus Árkádi-át, a mából egy másik világba vezető kiutat keresi, a jövőben vagy a múltban találja magát. Művei túlságosan is illeszkednek bonyolult mindennapjainkhoz.
A zsűri értékelése:
Tranker Kata (✽1989 Székesfehérvár, Budapesten él és alkot) az idén harmadszorra short-listás az Esterházy Art Awardon, a zsűritagok így 2015 óta kísérik figyelemmel munkásságát. A sokszor apró, efemer anyagok felhasználásával készült alkotásai idén egy merész léptékváltással nagyobb méretű szobrokká és installációkká alakultak át, melyek először a berlini Collegium Hungaricum csoportos kiállításán voltak láthatók. Antropomorf, képzeletbeli teremtményei mitológiai és őskori narratívákat szólaltatnak meg, miközben a sci-fi világát is megidézik. Művei az együttlétezés és az anyaság szubjektív, személyes tapasztalatait is tematizálják. Tranker a tudományok különböző területein folytatott megfigyeléseit ötvözi a mindennapi életbe beszivárgó és a valóságot áthágó művészetével.
A zsűri értékelése:
Az Amszterdamban tanult Ulbert Ádám (✽1984 Budapest, Budapesten él és alkot) egyéni, kiforrott, minden ízében nemzetközi hangot képvisel a hazai művészeti színtéren. Expresszív festészete természettudományos tételeket és mitológiai toposzokat vegyít egymással, személyes narratívákat teremtve. Friss sorozatán – a családi örökség kapcsán – a japán kultúra egzotikus nyelvezetével vet számot, az elvágyódás sosem volt bizarr úticélját írva körül. Figuratív vásznai és háromdimenziós bronzszobrai felvillantják a képzelet szabadságának – ma különösen aktuális – metafórikus lehetőségeit.
Zsűritagok:
Sandro Droschl, a gráci Künstlerhaus, Halle für Kunst & Medien igazgatója
Dr. Fabényi Julia, a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum főigazgatója,Budapest
Dr. Ottrubay István, a díj alapítója, az Esterházy Privatstiftung vezérigazgatója, Eisenstadt
Rieder Gábor, PhD, az ArtKartell művészeti vezetője, művészettörténész, kurátor, művészeti szakíró, Budapest
Szegedy-Maszák Zsuzsanna, PhD, művészettörténész, kurátor, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár főmuzeológusa, Budapest
Vitus Weh, az Esterházy Privatstiftung művészeti tanácsadója, Eisenstadt
Luisa Ziaja, a Belvedere 21, Bécs kurátora.
Az idei díjazottaknak 2022 tavaszán kiállítása nyílik a kismartoni Esterházy-kastély Fehér-termében, illetve már egy korábbi megbízás szerint a kastély díszlépcsőházának installációját Ulbert Ádám készíti majd.
Esterházy V. Pál herceg kulturális mecenatúrája
A kiállításon művészi méltatásban részesül Esterházy V. Pál (1901-1989), az első, 1937-es Esterházy Művészeti Díj alapítója. A magyar művészeti életre jelentős hatást gyakorló mecénási tevékenységét – amely a mai napig példaképként szolgál az Esterházy Privatstiftung számára – Esterházy Marcell dolgozta fel egy videokollázsban.
A kiállítás első termében látható E. Pál rövid története című videó, Esterházy Marcell (1977) képzőművész munkája, aki évek óta családi archívumokat használ művészeti praxisában. A videókollázs szubjektív feldolgozása Esterházy Pál életének és mecénási tevékenységének. Bemutatja a család történetét a különböző Esterházy-ősökön keresztül, szemelvényeket láthatunk az Esterházy-díjról szóló 40-es évek elejéről származó sajtóhírekből, illetve felfedezhetjük az 1949-es Mindszenty-per alatt készült fényképek érdekes párhuzamát a pár évvel korábbi, festőművészek által írt köszönő levelekkel.
Az Esterházy hercegek évszázadokon át támogatták a zenét és a képzőművészeteket. Az utolsó herceg, Esterházy V. Pál is a jelentős mecénások közé tartozott – ez a tény Viskolcz Noémi friss kutatásai („A »legerősebb oszlop« – Esterházy Pál Herceg mecenatúrája a két világháború közti Magyarországon”, in: A magyar arisztokrácia társadalmi-közéleti kapcsolatai és szerepvállalása, Speculum Historiae Debreceniense – A Debreceni Egyetem Történelmi Intézete Kiadványai (26), 2019.) alapján került újra reflektorfénybe.
Tehetséges jogászhallgatókat és fiatal kutatóorvosokat támogatott ösztöndíjjal, megmentette a csődközelbe került Magyar Tudományos Akadémiát és a Magyar Királyi Operaházat, és nagyvonalúan patronált számos zenei rendezvényt. Korának képzőművészetét vásárlásokkal és megbízásokkal segítette.
1937-ben indította útjára az Esterházy Művészeti Díjat, amelyet 1942-ig az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat ítélt oda magyar történelmi festészeti, magyar életkép-festészeti és szobrászati kategóriákban. Csak a II. világháború és az azt követő rendszerváltozás, amelynek során őt is bebörtönözték, vetett véget széleskörű mecénási tevékenységének.
A 2009-ben alapított Esterházy Art Award-ot kétévente 45 év alatti képzőművészeknek ítéli oda a független szakmai zsűri. A díj célja a kortárs képzőművészet és a nemzetközi párbeszéd támogatása. Mára a fiatal magyar kortárs művészvilág legmértékadóbb áttekintésének minősül, sokak számára a a díjra jelölés a nemzetközi karrier elindulását jelenti.
A korábbi győztesek – Horváth Dániel, Siegmund Ákos, a Borsos Lőrinc Brand (2009), Király András, Szabó Ábel, Karácsonyi László Attila (2011), Csató József, Kaliczka Patrícia, Kovács Olívia (2013), Makai Mira Dalma, Kaszás Tamás, Tibor Zsolt (2015), Keresztes Zsófi, Ezer Ákos és Nagy Imre (2017), Győri Éva Andrea, Nemes Márton, Puklus Péter (2019) – alkotói munkásságát az alapítvány továbbra is figyelemmel kíséri.
